Szent István király és az új kenyér ünnepe

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja, mely Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe is egyben.

E napon, illetve ez alkalomból országszerte megemlékezést tartanak, különböző programokkal színesítve, tarkítva azt, de egy közös programelem biztosan van, az ünnepi beszéd. Városunkban hagyományosan augusztus 19-én emlékeztünk meg államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepéről. A rendezvény hivatalos része a felvonulással kezdődött, majd Dr. Hatvani Zsolt, önkormányzati képviselő osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel, ezt követően a kenyérszentelés eseményre került sor. Az államalapításról, Szent István királyról elsősorban törté- nelmi tanulmányaink során hallottunk, olvashattunk róla, vagy éppen az István a király rockoperát végignézve érthettük meg e történelmi eseményt. Dr. Hatvani Zsolt önkormányzati képviselő az előbb említett történelmi ismeretszerzéssel példálozva kezdte ünnepi beszédét, melyben kiemelte, hogy számára Magyarország nemzeti ünnepei közül Szent István a legnagyobb nemzeti ünnep, hiszen nélküle - „Talán, mint a hunok eltűntünk volna, a történelemkönyvek lapjain néhány sorban megemlékeztek volna rólunk, de általa itt és most magyarul beszélhettem a 21. században.” Történelmi visszatekintésében beszélt a törzsekből álló nomád nemzetségről, mely fokozatosan tolódott Keletről-Nyugatra, míg végül a Vereckei hágón át Árpád fejedelem vezetésével megérkeztek a Kárpát-medencébe. Érintette Géza fejedelem tetteit, majd István uralkodásáról többek között az alábbiak szerint szólt: „Istvánt 1000-ben királlyá koronázták, II. Szilveszter pápától koronát és apostoli áldást nyert, és a magyar fejedelemség belépett az európai keresztény nemzetek sorába. István megőrizte függetlenségét és nem lett senkinek a hűbérese. István egész uralkodását a Kárpát-medence egységének megteremtése és ott a kereszténység elterjesztése jellemezte, ezért is igyekezett Városházi Hírek Ünnepi megemlékezés Augusztus 20. az államalapítás ünnepe békében élni szomszédéival. Miután így hatalmát megszilárdította, hozzáláthatott országa, egyháza építéséhez. Befejezte a Pannonhalmi Bencés Apátság építését, kolostorokat, apátságokat, bazilikákat építtetett, szerzetesek telepedtek le, megkezdődött a latin írásbeliség, a kolostorokban iskolák működtek, ezek váltak a művelődés szellemi központjává…… Az államalakítás fontos feladata a törvények és rendeletek alkotása. István ezt is megtette. Többek között elrendelte, hogy minden tíz falunak templomot kellett építeni és gondoskodni kellett papjáról. Elrendelte a vasárnapi munkaszünetet ezekkel a rendeletekkel a hitélet nagymértékben javult. Pénz veretett, bevezette az ezüst dinárt, kivetette az első adókat, új alapra helyezte az igazgatást, védte a magántulajdont, korszerűbbé tette az örökösödést.” Záró gondolataiban az új kenyér ünnepe alkalmából beszélt arról, hogy milyen „fontos a kenyér az emberek életében, talán az egyetlen olyan élelem, amely nem hiányozhat asztalunkról. Ma már kenyeret, szinte minden élelmiszerboltban kapunk, vagy akár magunk is süthetünk a kis házi elektromos kemencénkben, de még kenyér lesz a búzából nem ilyen sima, egyszerű. Sok álmatlan éjszakája van annak, aki búzatermeléssel foglalkozik. Lesz-e elég eső, hogy kikeljen a vetés a fagy ki ne vigye, az áradás a belvíz, aszály, jégverés, vagy a kártevők el ne pusztítsák, s ha minden összejön a minősége és ára is jó legyen a búzának. Régen az aratás nagyon nehéz fizikai munka volt. Péter Pál idején rendszerint a nagy melegben kaszával, sarlóval, a család apraja, nagyja még a vízhordó is ment dolgozni, hisz ettől függött sokszor az egész évi megélhetésük. Ma már gépek végzik az aratást, igaz klíma még nincs mindegyikben. A 20. században különösen a 30-as 50-es évek tájékán sok párt akarta kisajátítani az új kenyér ünnepét, de véleményem szerint a kenyér pártsemleges, ezért nem tartom egyáltalán sértőnek, hogy ezt az ünnepet Szent István ünnepéhez kapcsoljuk és remélem, hogy ez a szép hagyomány még sokáig fenn fog maradni.” A megemlékezés ünnepélyes részét követően testvérvárosaink csoportjai, a Tiszaújvárosi Mezei Virág Népdalkör és a Bokréta Citerazenekar, majd a Nagykárolyi Harmónia Kórus előadását hallhatta és élvezhette a közönség. Taskó Zsuzsanna szavalata után bemutatkozott a Polgári Roma Zene- és Tánccsoport hagyományőrző előadásukkal. Az idén Dobrády Ákos és a TNT Zenekar koncertje teremtett könnyed, bulizós hangulatot a közönség részére. Az ünnepnap látványos tűzijátékkal zárult, mely fényesen csillogva, szikrázó színpompával világította be az eget.

A RENDEZVÉNYRŐL KÉSZÜLT VIDEÓ MEGTEKINTHETŐ ITT!