A Mi világunk címmel nyílt csoportos kiállítás június 17-én, hétfőn az Ugró nővérek munkáiból az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár Megyesi fivérek termében.

Az Ugró család négy leánygyermekével: Katalinnal, Évával, Zsuzsánnával és a fél éves Máriával 1956-ban költözött Polgárra. A lányok itt töltötték gyermekéveiket, ifjúságukat és fiatal felnőttként párjaikkal innen indultak önálló életük felé. Úri szabóként dolgozó anyai nagyszüleik tehetségét, jó ízlését és kreativitását szerencsés módon mindannyian örökölték. A család egyik példaképe és büszkesége a Népművészek Mestere címmel kitüntetett unoka nagynéni, Mészáros Anna. A polgári születésű művész 1940-ben végzett a Képzőművészeti Főiskola szobrász tagozatán és népviseletbe öltöztetett karakteres babái megtalálhatóak az országban és a világ számos pontján gyűjteményekben vagy állami méltóságok tulajdonában. A nővérek a képzőművészet különböző ágain keresztül: a festészet, az irodalom, a fotó- és textilművészet kifejezőeszközei által teremtették meg sajátos világukat. Katalin már kisiskolásként is a rajzolásban találta meg a legnagyobb örömét. Középiskolás éveiben és később is kereste a lehetőségét annak, hogy technikailag fejlessze adottságát. Elmondása szerint, a család barátja, Kátai Mihály festőművész és a tőle szerzett tudás volt rá a legnagyobb hatással. Nyugdíjazását követően visszaköltözött szülőhelyére, Tiszalökre és 2001 óta lelkes résztvevője az ott működő Csontváry Nemzetközi Alkotótábornak. Több alkalommal is szerepeltek festményei a Tiszavidéki Amatőr Alkotók csoportos kiállításain. A második leány, Anna a könyv szeretetének miliőjében nőtt fel. Gyermekként, nyáron színházasdit játszottak az unokatestvérekkel, s az elkészült darabot be is mutatták az utca lakóinak. Ma verseket ír - számára ez az élet alapvető szükséglete. Számos internetes művészi, irodalmi csoport tagja. A Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületének egyik alapító tagja, tisztségviselője. Antológiák szerkesztője a Gold Pen Irodalmi Körben. Másik szenvedélye a fotózás. Ez irányú érdeklődésének gyökerei is a gyermekkorba, a polgári fotográfus barátnő műhelyéig nyúlnak vissza. Fél éve pedig, - testvérei bíztatására – festményeken is megörökíti élményeit. A harmadik nővér, Zsuzsánna gyermekként szívesen foglalatoskodott hímzéssel, varrással, kötéssel, horgolással. Felnőttként mégis a festészetben teljesedett ki. Lassan 45 éve él a Balaton mellett, ahol adott a táj szépsége, tehát mindig talál olyan témákat, amiket érdemes vászonra vinni. A kiállítás anyagából is egyből kitűnik a balatoni vitorlásokat ábrázoló képek üde látványa. A lányok édesanyja a legfiatalabb testvérnek, Máriának örökítette tovább a nagyszülők szabó-varró tudományát, aki külön büszkeséggel említi bemutatkozása alkalmával unoka nagynénjét. Mária a családjától elsajátított tudást egész élete során hasznosította, ám a babakészítést csak nyugdíjas éveiben kezdte el. Eleinte csak babafejeket készített, majd a testeket is megalkotta. Végül a megálmodott ruhákat megvarrva fel is öltöztette őket. A festészethez édesanyja adta az inspirációt. Eleinte családi fotókról kezdett arcokat rajzolni. Bár, azóta más témákban és sokféle technikával is alkotott - készít olaj, akril, akvarell és pasztell képeket is -, hozzá ma is a portrékészítés műfaja áll a legközelebb. Több internetes művészeti csoport tagja. A kiállítást Bíró István az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója nyitotta meg köszöntő beszédével, majd Szoboszlai Józsefné nyugdíjas pedagógus bemutatta az alkotókat és munkásságukat. A helyi kötődés révén sok ismerős, régi barát ellátogatott az eseményre, a közel 50 fő részvételével igazán jó hangulatban telt el a kora esti program. A megnyitón Tiliczky-Molnár Erzsébet gitárral kísért énekes előadással működött közre.