A polgári Városi Könyvtár története

A városi könyvtár 2020. novemberében ünnepelte működésének 70. évfordulóját. Az évtizedek alatt sok változáson ment keresztül a társadalmi változásokat

és helyi igényeket szem előtt tartva, mígnem napjaink információs társadalmához igazodó kisvárosi könyvtárrá vált.

A polgári könyvtárat az 1950-es években sorra megalakuló vándorkönyvtárak „mozgalma” hívta életre. Alapfeladatát a könyvek mindenhová, mindenkihez

való eljuttatásában határozta meg. A vándorkönyvtárak megszűntével 1953. július 1-jén megalakult a Polgári Járási Könyvtár, amely a környező települések 

- Egyek, Ohat-telekháza, Ohat-pusztakócs, Tiszacsege, Újszentmargita, Folyás, Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza - 15 letéti, illetve községi könyvtárának 

munkáját szervezte, segítette és látta el könyvvel. A könyvtárosok jelen voltak a házi olvasókörökön, a tanyázó- és a dohánysimító esteken is.

Szervezték a József Attila olvasómozgalmat, az Ünnepi könyvhetet és a könyvbarát mozgalmat a járás községeiben.

A kölcsönzés ekkor még zárt szekrényekből történt.

1960-ban adták át a társadalmi összefogással épült művelődési házat, melynek II. emeletén kapott helyet a könyvtár.

Az addigi zárt szekrényben tárolt könyvek szabadpolcra  kerültek és ettől az időszaktól az olvasók saját maguk válogathattak a könyvek között.

1966-ban jelentős változás következett be. Az addigi gyermekrészleg önálló helyiséget kapott a volt „Úttörőház” épületében, ahol a felnőtt olvasóktól

elkülönített helyen vehették igénybe a gyerekek a könyvtár szolgáltatásait. Az alapterület növelése érdekében, ezt még két költözés követett,

végül 1978-ban hosszú időre a régi Gyermekorvosi Rendelő helyére költözött. „Az intézmény egyike volt a megye legjobban felszerelt gyermekkönyvtárainak.” 

1971-től az állományellenőrzések és katalógus revideálások során a raktári katalógusok pontosítása megtörtént,

a betűrendes és szakkatalógusok építése megkezdődött. Igényesebbé vált a tájékoztatás s elmélyültebbé a feltárás.

Időközben megkezdődött a helyismereti gyűjtemény kialakítása is. Az ankétok, író-olvasó találkozók mellett gyakorlattá vált

a rendhagyó irodalomórák, a könyvtárhasználati órák és az olvasótáborok szervezése.

1976-tól Polgár, Újtikos és Tiszagyulaháza vonatkozásában központi ellátóhely lett. A társközségi klubkönyvtárak önálló költségvetéssel rendelkeztek,

a szerzeményezést, a törlést, az állományba vételt a községi könyvtár végezte számukra,

továbbá gondoskodott módszertani irányításukról és az állományellenőrzésekről egészen 1990-ig,

amikor is a társközségek önállóvá váltak és könyvtáraik saját önkormányzatuk kezelésébe kerültek.

1990-ben a gazdaságosság jegyében összevonták a könyvtárat, az Ady Endre Művelődési Központtal.

Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár néven működik napjainkban is.

A könyvtár 1996-ban lépett a korszerűsítés és modernizálás útjára. Ekkor kapta az első személyi számítógépet a megyei könyvtártól.

A pályázati támogatások segítségével elkezdődött a számítógéppark bővítése.

Igazi változást az SR-Lib integrált könyvtári rendszer moduljainak beszerzése jelentette, melynek segítségével megindult a hálózatépítés.

1998-tól nyilvános Internet-hozzáférési lehetőséggel bővült az addigi könyvtári szolgáltatások sora.

A következő évben sikeres telematikai pályázat segítségével sikerült tovább bővíteni a használói számítógépek számát.

Elkezdődött a könyvtári munkafolyamatok és a szolgáltatások modernizálódása. Elsőként a gyermekkönyvtár dokumentumai kerültek

számítógépes adatbázisba, melynek eredményeképpen 2002. januártól áttértek a gépi kölcsönzésre. A LIBTECH Egyesület támogatásával kapott adatbázis,

amely a megyei könyvtár állományát tartalmazta, nagy segítséget nyújtott a retrospektív feldolgozásban.

A Széchenyi-terv SZT-IS-2 pályázatán elnyert összegből 6 db multimédiás számítógépet, 1 db lézer nyomtatót vásárolhatott a könyvtár és tovább

korszerűsíthette a helyi hálózatot. 2004-től a felnőttek könyvtárában Információs Alpont, 2005-től a gyermekkönyvtár épületében pedig TeleHáz működött.

A nyilvános Internet hozzáférés révén sok száz könyvtárba járó ismerkedhetett meg a Világhálóval.

2007-ben a gyermek- és felnőtt részleg újra összevonásra került, Városi Könyvtár néven a Művelődési Központ épületének I. emeletén kapott helyet.

Az állomány jelentős része raktározásra került, hogy a rendelkezésre álló szolgáltató teret megfelelően lehessen kialakítani.